1. Bolyg˘ 1. Ki Mars megfelel“je a g”r”g mitol˘gi ban? (r‚sz) 2. A r˘maiakn l a tengerek ‚s ˘ce nok ura? (Neptunusz) 3. A Naprendszer kilenc bolyg˘ja k”zl egyet nem r˘mai istenr“l neveztek el. Melyik ez? (A F”ld) 4. Plut˘nak, azaz H d‚sznek ki volt a feles‚ge? (Elrabolta Proserpin t, azaz Perszephon‚t.) 5. A Jupiter n‚gy nagy holdja k”zl melyiket nevezt‚k el f‚rfir˘l? Ez a Jupiter legnagyobb holdja. (Ganm‚d‚sz, tr˘jai kir lyfi, az istenek poh rnoka) [+ Io, Europa, Callisto] 2. Szesz 1. Bor˘kabogy˘b˘l k‚szlt t”m‚ny ital? (borovicska) 2. Er“s borp rlat, nev‚t egy francia v rosr˘l kapta (konyak) 3. A t“k‚n megaszal˘dott sz“l“szemekb“l k‚szl (aszŁbor) 4. Gabona vagy burgonyap linka; k‚tszer finomĄtott, vĄzzel hĄgĄtott szeszp rlat (vodka) 5. Mi a kl”nbs‚g a whiskey ‚s a whisky k”z”tt? (Az egyik sk˘t, a m sik Ąr) [gabonap linka] 3. Isteni hegy 1. H ny olimpia maradt el? (3: 1916, 1940, 1944) 2. H ny arany‚rmet szerzett Sz”ulban Magyarorsz g? (11) 3. H nyszor volt olimpiai bajnok a magyar vĄzilabdacsapat? (6: 1932, 1936, 1952, 1956, 1964, 1976) 4. Ki volt a legsikeresebb magyar n“i versenyz“? (Egerszegi Krisztina, Łsz s, 5 arany, 1988: 1, 1992: 3, 1996: 1 Ä Keleti gnes, torna, 4+1 arany, 1952: 1+0, 1956: 3+1) 5. Hol volt az 1924-es olimpia? (P rizs) 4. Monty 1. Melyik TV-s t rsas got parodiz lj k el“szeretettel? (A BBC-t) 2. Monty-‚k szerint hogyan hĄvnak minden ausztr lt? (Bruce) 3. A Monty-”ssze llĄt sb˘l egy hĄres jelenet kimaradt, a cĄm‚t is ez adta. (A papag j-jelenet) 4. A Gyalog galopp-ban mi Sir Galahad kedvenc szĄne? (K‚k, nem a s r...) 5. Mi az, amire senki sem sz mĄt? (A Spanyol InkvizĄci˘.) 5. L ndzsar z˘ 1. A "Vihar" sziget‚nek kir lya? (Prospero) 2. A "Sok h–h˘ semmi‚rt"-nek a v‚g‚n mi t”rt‚nik Hero-val, Claudio-val, Beatrice-vel ‚s Benedekkel? (”sszeh zasodnak) 3. A "Szent Iv n-‚ji  lom" f“szerepl“ szerelmesei? (Lysander, Hermia, Demetrius, Hel‚na) 4. Hol hangzik el Hamlet sz j b˘l a "Lenni, vagy nem lenni"? (a kast‚ly egy szob j ban, III. felv. 1. szĄn) 5. A makrancos h”lgy f‚rje? (Petruchio) 6. P rok (idegen szavak, hangz sp rban) 1. Megr”gz”tt jegyz“ (not˘rius n˘t rius) 2. Viadalokra kik‚pzett f–t“test (radi tor gladi tor) 3. A polg r“rs‚g rosszindulata (milicia-malicia) 4. A legdr g bb nemesf‚m rozsd ja (platina-patina) 5. Nagy kiterjed‚s– sz razf”ld, korl tozott mennyis‚gben (kontinens-kontingens) 7. Isten-isten 1. A r˘mai f“isten (Jupiter) 2. A germ n mitol˘gia istene, erej‚r“l ‚s Morzsol˘ nev– kalap cs r˘l hĄres (Thor) 3. A g”r”g mitol˘gi ban Ur nosz ‚s Gaia fiai, k”z‚jk tartozik Kronosz ‚s Prom‚theusz. Egy f‚met is elneveztek r˘luk kem‚nys‚ge miatt. (tit nok) 4. A g”r”g mitol˘gi ban Apoll˘n tr˘jai papja. A fal˘ bevontat sa el“tt k‚t tengeri kĄgy˘ ”li meg fiait, majd “t mag t is. (Laoko˘n) 5. Az egyiptomi mitol˘gi ban az Ąr s, a tudom ny, a napt rk‚szĄt‚s istene. biszmad rfejjel, kez‚ben Ąr˘vessz“vel ‚s -t bl val  br zolt k. (Thot) 8. Elem-elem 1. Csillog˘ s rga f‚m, tiszta  llapotban nagyon puha. A t”m‚ny savak sem oldj k, csak a kir lyvĄz. (arany) 2. 1774-ben Priestley fedezte fel, de nev‚t Lavoisiert“l kapta, jelent‚se "savk‚pz“". H romatomos m˘dosulata az ˘zon. (oxig‚n) 3. 1774-ben Scheele fedezte fel. Nev‚t Davy adta a g z z”ldess rga szĄne alapj n. M‚rgez“. (kl˘r) 4. 1699-ben fedezte fel Brand. Finom eloszl sban a leveg“n oxid l˘dva vil gĄt, nev‚t is innen kapta. K‚t m˘dosulata ismert, ezek egyike m‚rgez“, a m sik igen gyŁl‚kony. (foszfor) 5. Nev‚t s rga szĄn– szulfidj r˘l kapta, a perzsa "zerni-zar", arany arab m˘dosulat b˘l kapta. Vegyletei rendkĄvl m‚rgez“ek, p‚ld ul ezt haszn lta Lucretia Borgia, ezzel m‚rgezt‚k Napoleont is. (arz‚n) 9. Cs‚ndzsm ni (Mi az adott orsz gok p‚nzneme?) 1. Izland, D nia, Norv‚gia, Sv‚dorsz g Csehorsz g, Szlov kia (korona) 2. Zimbabwe, SzingapŁr, Hongkong, Jamaica, Kanada, Ausztr lia, USA (doll r) 3. LĄbia, Jemen, Jord nia, Tun‚zia, Irak, Alg‚ria, Kuvait (din r) 4. Fl”p-szigetek, Kolumbia, Uruguay, Mexik˘, ArgentĄna (peso) 5. M lta, Libanon, SzĄria, Szud n, Ciprus, Egyiptom, Egyeslt Kir lys g (font) 10. K”nny– ‚v 1. I. Ul szl˘ hal la, v rnai csataveszt‚s (1444) 2. A p duai egyetem megalapĄt sa, az Aranybulla kiad sa (1222) 3. A nagyszombati egyetem Bud ra k”lt”zik, Ratio educationis: M ria Ter‚zia oktat sgyi rendelet‚nek kiad sa (1777) 4. A francia tudom nyos akad‚mia alapĄt sa, Newton megkezdi munk ss g t (1666) 5. Micsurin els“ nemesĄt‚sei, Van Gogh: Napraforg˘k, Az els“ benzinmotoros l‚ghaj˘, Dunlop l‚gt”ml“s ker‚kabroncsa (1888) 11. Kerek 1. Az els“ magyarorsz gi vert p‚nz‚rme kiad sa, szent Istv n els“ t”rv‚nyk”nyve (1000) 2. A XX. sz zad utols˘ sz”k“‚ve (2000) 3. Az els“ logaritmussz mĄt s, az angol Kelet-Indiai T rsas g megalapĄt sa, Giordano Bruno m glyahal la (1600) 4. Puccini: Tosca, A kĄnai boxerfelkel‚s kit”r‚se, Freud: lomfejt‚s, Zeppelin els“ l‚ghaj˘ja (1900) 5. Schellig: A transzcendent lis idealizmus rendszere, A Nautilus tengeralattj r˘ meg‚pĄt‚se (1800) 12. MŁzsa 1. Ki ihlette szerelmi k”lt‚szet‚ben Balassi B lintot? (JŁlia [Losonczi Anna]) 2. Ki volt a mŁzs ja Csokonai Vit‚z Mih lynak? (Lilla [Vajda JŁlia]) 3. Milyen k‚t n“i n‚v szerepel legt”bbet J˘zsef Attila k”ltem‚nyeiben? (Judit ‚s Fl˘ra) 4. Ki volt az ihlet“ mŁzs ja Petrarc nak? (Laura) 5. Hogyan hĄvt k Dante mŁzs j t? (Beatrice) 13. F“szerepl“ 1. Mi a k‚t egym ssal szemben  ll˘ csal d neve a "R˘me˘ ‚s JŁli "-ban? (Montague ‚s Capulet) 2. Hogy hĄvj k J˘kai "arany ember‚t"? (TĄm r Mih ly) 3. Hogy hĄvj k "a Notre Dame-i torony“r"-t? (Quasimodo) 4. Ki a f“szerepl“je Dosztojevszkij "B–n ‚s b–nh“d‚s" cĄm– reg‚ny‚nek? (Raszkolnyikov) 5. Mi az ”reg hal sz neve Hemingway "Az ”reg hal sz ‚s a tenger" cĄm– k”nyv‚ben? (Santiago) 14. Ki mondta? 1. "Gondolkodom, teh t vagyok." (Ren‚ Descartes) 2. "A h borŁhoz h rom dolog kell: p‚nz, p‚nz ‚s p‚nz!" (Montecuccoli, osztr k hadvez‚r) 3. "Ecce homo!" (Poncius Pil tus, amikor a r˘mai katon k J‚zust a t”megnek megmutatt k) 4. "Az  llam ‚n vagyok!" (XIV. Lajos [a Napkir ly], tr˘nra l‚p‚sekor) 5. "Ut nunk az ”z”nvĄz!" (Pompadour marquise, XV. Lajos szeret“je) 15. Ki mondta? 2. 1. "J”ttem, l ttam, gy“ztem." (Julius Ceasar Ąrta a szen tusnak, amikor Pharnak‚szt legy“zte.) 2. "A humorban nem ismerem a tr‚f t!" (Karinthy Frigyes) 3. "A szerelem mindent legy“z." (Vergilius) 4. "•, szent egygy–s‚g!" (Husz J nos, amikor l tta, hogy egy ”regasszony milyen szorgalmasan hordja a r“zs‚t a m gly hoz.) 5. "Rossz az, aki rosszra gondol." (II. Henrik angol kir ly; egyben az  ltala alapĄtott t‚rdszalagrend felirat v  tette.) 16. H˘napok 1. A h˘nap neve a R˘m t alapĄt˘ kir ly atyj r˘l, a hadisten nev‚b“l sz rmazik. (m rcius [Mars]) 2. A h˘nap neve a k‚tarcŁ r˘mai isten nev‚b“l ered, aki kezd‚sek v‚d“istene volt. (janu r [Janus]) 3. Kaphatta nev‚t egy g”r”g istenn“r“l, aki Herm‚szt megszlte. A r˘maiakn l Vulcanus nej‚r“l, term‚kenys‚gistenn“r“l. V‚gl Juppiter mell‚knev‚b“l, a "hatalmas, nagy isten"-b“l eredeztethet“. (m jus [Maia, Maja, deus Majus]) 4. Val˘szĄn–leg a napt rreformer Julius Ceasar fiair˘l nevezte el a h˘napot. Miut n meggyilkolt k apjukat, nem tartott k m‚lt˘nak “ket erre, Ągy Juppiter n“v‚r‚r“l, illetve feles‚g‚r“l sz rmaztatj k a h˘nap nev‚t. (jŁnius [M. ‚s D. Junius Brutus, Juno]) 5. A h˘napot Mars kedves‚nek, V‚nusznak dedik lt k. A sz˘ a szl‚si aktus "megnyitni" szav b˘l ered. ( prilis [aperiere]) 17. Kir lyi 1. Melyik dinaszti ba tartozik a jelenlegi brit uralkod˘, II. Erzs‚bet? (a Windsor-dinaszti ba) 2. Melyik dinasztia uralkodott legtov bb Magyarorsz gon? (A Habsburgok [”ssz. 318 ‚v. (222 + a Habsburg-Lotharingiai dinasztia 96-ot) Az rp d-h z csak 1001-1301!]) 3. H nyadik sorsz mot ‚rt‚k el max. magyar kir lyok? (V. Istv n, L szl˘, Ferdin nd) 4. Melyik dinasztia k‚pvisel“i: I. P l, I. P‚ter, I. Katalin, II. Mikl˘s, II. S ndor, Alekszej Mihajlovics, Mihail Fjodorovics Romanov (Romanov) 5. A Francia Kir lys gban t”rt‚nete sor n h ny Lajos nev– kir ly volt? (12 [VI.-XVI., XVIII.]) 18. Sportos (Melyik sport szakkifejez‚sei?) 1. felad s, let‚s, tyŁk, s nc, kos r‚rint‚s (r”plabda) 2. spinakker, reffel‚s, kadett, lavĄroz s, bumm, tat, kal˘z, vitorla (vitorl z s) 3. kontra, ejt‚s, idegen, nyes‚s, t”cs, szoft (asztalitenisz) 4. dobbant˘, dolgoz˘r‚sz, reflex, sz jg”b, toll, vessz“, felajz s (Ąj szat) 5. forkon t˘, fless, kup‚, flankon d, k”rz“, h traugr s, ut nl‚s, kit”r‚s, par d, riposzt, k”t‚s, sz”gszŁr s (vĄv s) 19. Dia 1. ("di "-val kezd“d“ szavak) 1. Cukorbetegs‚g (diabetes) 2. tl˘s (diagon lis) 3. K‚t v. t”bb t‚nyez“ k”lcs”n”s ”sszefgg‚s‚t, v ltoz s t, ar ny t szeml‚ltet“  bra (diagram) 4. Kisebb terleten haszn lt nyelvj r s (dialektus) 5. Rekeszizom, vagy: f‚nyrekesz, vagy: ac‚l tart˘szerkezetekben a rudak tengely‚re mer“legesen elhelyezett merevĄt“ elem, vagy: lyukacsos anyagb˘l k‚szlt r‚teg kl”nb”z“ ”sszet‚tel– folyad‚kok sz–r‚s‚re (diafragma) 20. Para ("par "-val kezd“d“ szavak) 1. kl”n”s, szokatlan, vagy: ”nmag nak l tsz˘lag ellentmond˘ (paradox) 2. h lap‚nz (paraszolvencia) 3. spanyolfal, ellenz“, t‚relv laszt˘ bŁtor, a b bszĄnpad als˘ r‚sze (parav n) 4. p‚ldabesz‚d, erk”lcsi c‚lzatŁ jelk‚pes tanĄt˘ elbesz‚l‚s, vagy: ”sszefgg“, v‚gtelenbe nyŁl˘ sĄkg”rbe, a kŁpszeletek egyik fajt ja; azon pontok m‚rtani helye, melyek egy pontt˘l ‚s egy egyenest“l egyenl“ t vols gra vannak (parabola) 5. erk”lcsi c‚lzatŁ, buzdĄt st v. intelmet tartalmaz˘ besz‚d v. irodalmi m– (parain‚zis) 21. Megy-e (Melyik megy‚ben tal lhat˘?) 1. T ska, Nagybajom, Csurg˘, Tasz r, Zam rdi, Balatonszentgy”rgy, Si˘fok, Kaposv r (Somogy) 2. S˘sharty n, Dr‚gelypal nk, Di˘sjen“, Kisterenye, R‚ts g, P szt˘, Holl˘k“, Salg˘tarj n (N˘gr d) 3. Elek, T˘tkoml˘s, Gyomaendr“d, Szeghalom, Battonya, Gyula, Orosh za, B‚k‚scsaba (B‚k‚s) 4. Szendr“, Vizsoly, Rakaca, Ny‚kl dh za, J˘svaf“, Holl˘h za, Kazincbarcika, Miskolc (BAZ) 5. Kocsola, H“gy‚sz, Fadd, B tasz‚k, Bonyh d, Dunaf”ldv r, Paks, Szeksz rd (Tolna) 22. SzĄnes cĄmek (Melyik szĄn fordul el“ alkot sok cĄmeiben?) 1. ... mad r, csend‚let ... v z val, ... r˘ka, ... rapsz˘dia, ... Duna kering“ (k‚k) 2. ... detektĄv, ... garnizon, ... r˘zsa, ... tengeralattj r˘ (s rga) 3. ... zongora, ... b r, ... macska, V”r”s ‚s ... (fekete) 4. ... malom, ... R‚b‚k, ... hal l  larca, ... gr˘fn“, ... ‚s fekete (v”r”s) 5. ... Ąj sz, ... kanca, ... diszn˘, ... pokol, ... Marci (z”ld) 23. Sz mos (Milyen sz m fordul el“ a kapcsol˘d˘ irodalmi m– cĄm‚ben?) 1. ... ”kr”s szek‚r (Pet“fi: N‚gy”kr”s szek‚r) 2. Csapda (Joseph Heller: A 22-es csapd ja) 3. Apr˘d (Arany: A k‚t apr˘d) 4. Angyal (Babits: H rom angyal) 5. ... vas rnap egyv‚gt‚ben (E.A. Poe: H rom vas rnap egyv‚gt‚ben) 24. Orsz g-v ros (Melyik orsz gban tal lhat˘?) 1. Montreux, Lausanne, Luzern, Bern, Genf (Sv jc) 2. Churchill, Winnipeg, Halifax, Edmonton, Calgary, Qu‚bec, Ottawa, Montr‚al (Kanada) 3. C˘rdoba, Rosario, Tucum n, Santa F‚, Asunci˘n, Mendoza, Buenos Aires (Argentina) 4. Padang, Medan, Palembang, Surabaya, Bandung, Jakarta (Indon‚zia) 5. Kalemie, Kananga, Kisangani, Lubumbashi, Bukavu, Kinshasha (Zaire) 25. Szoros 1. Melyik szoroson keresztl ‚rkeztek a magyarok a K rp t-medenc‚be? (Vereckei-h g˘) 2. Ez az ‚szaki sarkk”r”n fekv“ szoros k”ti ”ssze szak-Amerik t zsi val. (Bering-szoros) 3. A mond k szerint melyik szorosn l tal lhat˘k Herkules oszlopai? (Gibralt ri-szoros) 4. A Falkland-szigetek k”zel‚ben fekv“, patag˘niai szoros, mely nev‚t a vil got els“k‚nt k”rbehaj˘z˘ felfedez“r“l kapta, aki ezen a szoroson jutott  t a Csendes-˘ce nra 1520-ban. (Magell n-szoros) 5. A szoros a Perzsa- ‚s az Om ni ”bl”t k”ti ”ssze, egyik partj n Om n, a m sikon Ir n terl el. (Hormuzi-szoros) 26. Fok 1. D‚l-Amerika legd‚libb pontja? (Horn-fok) 2. Diaz ‚rte el el“sz”r, 1487-ben ezt a D‚l-Afrik ban tal lhat˘ pontot, mellyel szomsz‚dos Fokv ros. (J˘rem‚nys‚g foka) 3. Norv‚gi ban, Skandin via leg‚szakibb pontj n tal lhat˘ ez a fok. (szaki-fok) 4. Afrika legd‚libb pontja. (Agulhas-fok) 5. Ez a Bering-szoros zsiai oldal n tal lhat˘ terlet felfedez“j‚r“l kapta nev‚t, aki 1648 ‚s 1661 k”z”tt kerlte meg haj˘n a Csukcs-f”ldet. (Gyezsnyov-fok) 27. R k˘czi 1. Mi volt a R k˘czi-szabads gharc v”r”s selyemz szl˘inak felirata? (Pro partia et libertate) 2. Hova z rt k R k˘czit, ahol m r a nagyapja is raboskodott? (...) 3. Hol szletett II. R k˘czi Ferenc? (Borsiban) 4. Hol v lasztott k II. R k˘czi Ferencet erd‚lyi vajd v ? (a gyulafeh‚rv ri orsz ggy–l‚sen) 5. Els“ egyetemi ‚veit hol t”lt”tte II. R k˘czi Ferenc? (Pr g ban) 28. V r ("v r"-ra v‚gz“d“ f”ldrajzi nevek) 1. §si koron z˘ ‚s temetkez“hely, a t”r”k uralomig minden magyar kir lyt itt koron ztak meg. Jelenleg Fej‚r megye sz‚khelye. (Sz‚kesfeh‚rv r) 2. A r‚gi r˘mai t bor hely‚n ‚plt XIII. sz.-i v r egyik szob j ban tartotta fogva V. L szl˘ Hunyadi M ty st. Egyetemi v ros. Jelenleg a Szigetk”z ‚s Hans g k”zpontja, 30000 lakossal. (Mosonmagyar˘v r) 3. A XIV. sz.-ban m r v r volt itt tal lhat˘. A r‚gi farsangok eml‚k‚re rendezik meg a Dorottya-b lokat. Ipara jelent“s, Mez“gazdas gi F“iskol ja hĄres. Kb. 70000 lakosŁ, Somogy megye sz‚khelye. (Kaposv r) 4. Kb. 12000 lakosŁ baranyai v ros. 1566-ban itt v‚dte a v rat a t”r”k ellen ZrĄnyi Mikl˘s. (Szigetv r) 5. Tatab ny hoz k”zeli telepl‚s. Az itt tal lhat˘ Esterh zy-kast‚lyt Fellner Jakab ‚pĄtette a XVIII. sz.-ban. A XIX. sz.-ban klasszicista stĄlusban  t‚pĄtett‚k, jelenleg szanat˘rium ‚s k˘rh z van benne. Az egyik legszebb magyarorsz gi kast‚ly. Itt tal lhat˘ m‚g a V‚rtes MŁzeum, mely a r‚gi dun ntŁli fazekass g eml‚keit “rzi. (Cs kv r) 29. Csoport (Mely szigetcsoport tagjai az al bbi szigetek/orsz gok?) 1. Flores, Timor, Bali, Sumbawa, Sumba / Celebesz, Szum tra, Borne˘ (Kis/Nagy-Szunda-szk.) 2. Menorca, Ibiza, Mallorca (Bale r-szk.) 3. Kyushu, Shikoku, Honsu, Hokkaido (Jap n-szk.) 4. Kajm n-szk., Puerto Rico, Dominika, Haiti, Jamaica, Kuba (Nagy-Antill k) 5. Mindoro, Panay, Negros, Samar, Mindanao, Luzon (Fl”p-szk.) 30. Egys‚g (M‚rt‚kegys‚gek) 1. R‚gi m‚rt‚kegys‚g, angolsz sz terleten ma is haszn lj k. R”vid hosszm‚rt‚k, kb. 2.54 cm. (1 hvelyk/inch) 2. K‚t p rhuzamos, egyenes, v‚gtelen hosszŁ, v‚kony ‚s v kuumban egym st˘l 1 m‚terre lev“ vezet“k k”z”tt {BEGYAZS Equation |} er“t l‚trehoz˘  ram er“ss‚ge. (1 amper) 3. Hosszm‚rt‚k, neve idegen sz˘val orgia. Hossza megegyezik 6 l bbal, azaz a k‚t kiterjesztett kar t vols g val. (1 ”l) 4. Hosszm‚rt‚k, mely a 86-os t”megsz mŁ kriptonatom {BEGYAZS Equation |} ‚s {BEGYAZS Equation |} energiaszintje k”z”tti  tmenetnek megfelel“, v kuumban terjed“ sug rz s hull mhossz nak az 1'640'673.73-szorosa. —jabb meghat roz s szerint: A v kuumban terjed“ f‚ny 1 s alatt megtett Łtj nak 1:299'792'458-ad r‚sze. K”zelĄt“leg ennyi a F”ld d‚lk”r‚nek negyvenmilliomod r‚sze. (1 m‚ter) 5. A fekete sug rz˘ 1:600000 m2 -nyi fellet‚nek a f‚nyer“ss‚ge a felletre mer“leges ir nyban a platina dermed‚si h“m‚rs‚klet‚n (2042.5 K) ‚s 101325 Pa nyom son. K”rlbell ennyi egy viaszgyertya f‚nyer“ss‚ge. (1 candela) 31. G”r”g”k (G”r”g bet–k) 1. RadioaktĄv sug rz s nak az a fajt ja, amikor a sugarak pozitĄv t”lt‚s– h‚liumionok. (alfa) 2. T˘ba vagy gyenge hull mver‚s– tengerbe ”ml“ foly˘ torkolata. (delta) 3. A-provitamin, a s rgar‚p ban tal lhat˘ nagyobb mennyis‚gben. (b‚ta-karotin) 4. Debreceni Ferenc, Moln r Gy”rgy, Mih ly Tam s, K˘bor J nos, Benk“ L szl˘ (Omega) 5. Az emberi v‚rplazm nak a szervezet v‚delm‚re szolg l˘ ellenanyagokat tartalmaz˘ csoportja. (gamma-globulin) 32. Biblia (K rtyaj t‚kok) 1. A 21-esben olyankor mondhat˘ be, ha k‚t lapb˘l 11 van. (ohneas) 2. Melyik k rtyaj t‚k szavai ezek: szrtrick, fel, mansch, ... (brigde) 3. A p˘ker legt”bbet ‚r“, leger“sebb figur ja? (royal-flush) 4. A szab lyos r”mit h ny lappal j tssz k? (110 [104 + 6 joker]) 5. Melyik k rtyaj t‚khoz kapcsol˘dnak a k”vetkez“ szavak: kir ly, ultim˘, d ma, talon, uhu, sas, f c n, kismad r, nagymad r, centrum, skart, hon“r, Pag t, SkĄz, XXI-esfog s? (tarokk) 33. Oda-vissza (palindr˘m k) 1. Szarvasmarha fvet eszik. (legel) 2. ™nfej–, makacs (konok) 3. D‚l-eur˘pai n‚pcsoport, dinnye is van ilyen. (g”r”g) 4. Az ‚n kalcium-karbon tom vagy kalcium-hidroxidom. (meszem) 5. Elektrom gneses hull mokat kibocs jt˘ t vols gm‚r“ berendez‚s. (radar) 34. Morbid (Hal llal kapcsolatos mitol˘giai dolgok) 1. Annak a foly˘nak a neve, amelyen  t a holt lelkeket Khar˘n az alvil gba sz llĄtotta. (Sztx) 2. Az ‚szaki germ n mitol˘gi ban a harcban elesett h“s“k gy–jt“helye. (Valhalla) 3. Az egyiptomi halotti kultusz szerint a balzsamoz snak, mumifik l snak isteni v‚dn”ke. Fekv“ vagy l‚p“ sak l vagy kutya, ill. sak l- vagy kutyafej– ember alakj ban jelenĄtett‚k meg. (Anubisz) 4. Az alvil g “re, amely h romfej– kutya alakj ban jelenik meg a g”r”g mitol˘gia szerint. (Kerberosz/Cerberus) 5. Az alvil g "szigorĄtotton" lev“ lak˘i k”zl H‚ra cs bĄt˘ja, aki egy ”r”kk‚ forg˘ tzes ker‚ken szenved? (Ixi˘n) 35. Szakmai (Szakkifejez‚sek) 1. Mi a neve a vasbeton szerkezet‚nek ”nt‚s‚hez deszk b˘l vagy f‚mlemezekb“l k‚szĄtett form nak? (zsaluzat) 2. Mi az elnevez‚se a vastagfalŁ f‚m ”nt”form nak, melyet sok ”ntv‚ny k‚szĄt‚s‚re haszn lnak? (kokilla) 3. T”bbnyire asztalosok  ltal haszn lt, l‚cekb“l k‚szlt, ”sszehajthat˘ hosszm‚r“ eszk”z. (colstok) 4. Mi a m sik neve a k“m–veskan lnak? (f ndli) 5. Hogy hĄvj k a nyomd szok a bekezd‚sek elej‚n lev“, esetleg ism‚tl“d“ kezd“szimb˘lumot? (bajusz) 36. Majdnem (Azonos hangz sŁ szavak, melyek 1 bet–ben kl”nb”znek egym st˘l) 1. Az egyik sz˘ forr˘ ‚g”vi rovar -- feh‚rhangy nak is szokt k nevezni --, a m sik h“palack. (termesz/termosz) 2. Az egyik nagyzol s, a m sik f‚ny, ragyog s, f‚nyez‚s. Mindkett“ n‚met eredet– sz˘. (flanc/glanc) 3. Az egyik a fizetett taps, a m sik ”nz“ c‚lok ‚rdek‚ben l‚trej”tt t rsul s. (klakk/klikk) 4. Az egyik Bels“-Mong˘li ban ‚l“ l˘fajta, a m sik madagaszk ri f‚lmajom. (taki/maki) 5. Az egyik Spanyolorsz gban elterjed, teniszhez hasonl˘ labdaj t‚k, a m sik az  llam tulajdon ban l‚v“ sp rtai rabszolga. (pel˘ta/hel˘ta) 37. Kap sb˘l (Melyik k”lt“ vers‚ben fordulnak el“ a kifejez‚sek?) 1. "Vadakat terel“ juh sz" (J˘zsef Attila) 2. "Nagyot koppan, azut n elhallgat" (Arany [Csal di k”r]) 3. "V r  llott, s most k“halom" (K”lcsey [Hymnus]) 4. "Otthagyott csapot-papot" (Pet“fi [Csokonai Vit‚z Mih ly]) 5. "lmodik a nyomor" (Ady) 38. Csillagos 1. Mi az oka annak, hogy a Holdnak mindig csak az egyik oldal t l tjuk? (Mert a saj t tengelye k”rli forg si ideje megegyezik a F”ld k”rli kering‚s‚nek idej‚vel [kb. 28 nap]) 2. Ki volt az a tud˘s, aki 1903-ban el“sz”r adta meg a rak‚tamozg s egyenlet‚t? (Ciolkovszkij) 3. Angol tud˘s, aki felfedezte az univerzum leggyakoribb ‚pĄt“anyag t, a hidrog‚nt, majd felismerte, hogy az elektromos jelens‚gek leĄr s hoz n‚lkl”zhetetlen a feszlts‚g fogalma. (Cavandish) 4. T”bb matematikus is kisz molta a hely‚t, de csak 1846-ban sikerlt felfedeznie Johann Grille-nek ezt a k‚k bolyg˘t. K‚t holdja a Triton ‚s a Nereida. (Neptunusz) 5. A Nemzetk”zi Csillag sz Sz”vets‚g J˘kair˘l ‚s Bart˘kr˘l nevezett el egy-egy kr tert egy bolyg˘n. Melyik ez a bolyg˘? (MerkŁr) 39. jjel 1. Milyen keresztn‚v fordul el“ J˘zsef Attila Altat˘j ban? (Bal zs) 2. Melyik Mozart oper ban szerepel az j Kir lyn“je? (Var zsfuvola) 3. V”r”smarty melyik m–v‚ben van monol˘gja az ‚jnek? (Csongor ‚s Tnde) 4. "L tta-e m r Budapestet ‚jjel,..." - Kinek a szerzem‚nye ez? (Zerkovitz) 5. Melyik a leghosszabb ‚jszaka a d‚li f‚ltek‚n? (a t‚li napfordul˘ [dec. 23.]) 40. Csepp 1. Hogy hĄvj k m sk‚pp a szemcseppent“t vagy folyad‚k felszĄv s ra alkalmas vegeszk”zt? (pipetta) 2. K”rlbell h ny vĄzcsepp tesz ki egy millilitert? (kb. 20) 3. A term‚szetben szobah“m‚rs‚kleten (20-25{SZIMB•LUM 176 \f "Symbol"}C) k‚t foly‚kony elem tal lhat˘. Mindkett“ er“sen m‚rgez“. A gy˘gy szatban az egyik vegyleteit altat˘k‚nt, a m sik elemet l zm‚r“kben haszn lj k. (Br ‚s Hg) 4. Melyik az az elem, melynek cseppfoly˘ss  h–t”tt alakj t -270 {SZIMB•LUM 176 \f "Symbol"}C-ra h–tve sem sikerlt megszil rdĄtani? (He) 5. A V2 rak‚ta hajt˘anyagak‚nt alkoholt ‚gettek el foly‚kony, norm lis k”rlm‚nyek k”z”tt g znem– anyagban. Milyen anyagr˘l van sz˘? (oxig‚n) 41. Pihent (Furfangos k‚rd‚sek) 1. Ha 1.5 gomb 1.5 Ft, akkor 8 darab ilyen gomb  ra? (8 Ft) 2. Este 8-kor valaki lefekszik, ‚s reggel 9-kor akar ‚bredni, ez‚rt reggel 9-re  llĄtja az ˘r t. Hamar elalszik. H ny ˘r t fog aludni, ha r‚gim˘di vekkert haszn l? (1-et) 3. H ny  llatot vitt a b rk j n M˘zes fajt nk‚nt? (egyet sem [az No‚ volt!]) 4. Ha 5 darab, egyenk‚nt 3-3 szemb“l  ll˘ l ncot szeretn‚nk egy l ncc  egyesĄteni, h ny szemet kell sz‚tnyitnunk? (3-at) 5. Ki mondhatta kinek: az ‚n any m a te any dnak any˘sa? (apa a gyermek‚nek) 42. Lev‚l 1. Ki az a nagy magyar k”lt“, aki verses levelet Ąrt egy m sik k”lt“nek? (Pet“fi Aranyhoz) 2. Egy ifjŁ rajong˘le ny leveleket Ąrt a nagy k”lt“h”z ... (Bonca Berta Adyhoz) 3. Ki az az  br ndos, tisztaszĄv– le ny, aki hĄres level‚t Ąrja egy vil gfihoz? (Tatjana levele Anyeginhez) 4. Egy magyar k”lt“ kĄm‚letlen szakĄt˘ k”lt“i levelet Ąrt ... (Ady: Elbocs jt˘ sz‚p zenet) 5. Egy irodalmi vez‚r t”bb k”tetre men“ levelet Ąrt az orsz g minden r‚sz‚ben ‚l“ Ąr˘khoz, Ągy ir nyĄtva az irodalmi ‚letet. (Kazinczy Ferenc, a sz‚phalmi remete) 43. Oscar 1. A filmt”rt‚nelem tal n legsikeresebb filme, Łj v ltozata 1959-ben k‚szlt. A t”rt‚net id“sz mĄt sunk els“ sz zad ban j tsz˘dik, JŁde ban. (Ben Hur) 2. A film 1976-ban k‚szlt. Egy ”reged“ bokszol˘r˘l sz˘l, aki pincehelyis‚gekben ‚s lok lokban megrendezett meccseket vĄv. A f“szerepet Sylvester Stallone j tssza. (Rocky) 3. Ki kapta 1994-ben a legjobb f‚rfiszerepl“nek j r˘ Oscar-dĄjat? (Tom Hanks) 4. Jules Verne azonos cĄm– reg‚nye alapj n k‚szlt angol film. Tartalma: 187...-ben ... (80 nap alatt a F”ld k”rl) 5. Kinek a reg‚ny‚b“l k‚szlt az egyetlen magyar Oscar-dĄjas film? (Klauss Mann: Mefiszt˘) 44. Ma (A v lasz "ma"-val kezd“dik) 1. A F”ld k‚rg‚nek izz˘, forr˘ olvad‚ka. (magma) 2. 40-50 cm hosszŁ, az Atlanti-˘ce nban, a F”ldk”zi-tengerben ‚l“ Ązletes hŁsŁ hal. (makr‚la) 3. Szanszkrit nyelv– h“sk”ltem‚ny. (mahabharata) 4. zsi ban, f“leg Indon‚zi ban honos majomfajta. (mak k˘) 5. Karinthy alkot sa ez a sz˘, a nem az  llami szektorban dolgok˘k jel”l‚s‚re. (maszek) 45. A h‚t 1. Melyik m–b“l van az id‚zet? "H‚tf“n, mikor a h“s‚g rekken“ / Eszembe ”tlik egy b”kken“" (Milne: Micimack˘) 2. Vas rnap d‚lut n cĄmmel Ąrt novell t Br˘dy S ndor fia. Ki “? (Hunyadi S ndor) 3. Erik K„stner melyik reg‚ny‚ben szerepel egy Kiskeddnek bec‚zett gyerek? (Emil ‚s a detektĄvek) 4. Melyik magyar Ąr˘ Ąrt szĄnm–vet Hamvaz˘szerda cĄmmel? (Cs th G‚za) 5. Pet“fi verset is Ąrt err“l a magyar t”rt‚nelemben jelent“s szerdai napr˘l, amelynek cĄme megegyezik az esem‚ny d tum val. (M rczius 15-e 1848) 46. Szines ("Szin"-nel kezd“d“ szavak) 1. Rokon‚rtelm–, rokon vagy hasonl˘ jelent‚s– sz˘ (szinonima) 2. Idegennyelv– sz”veget a hazai nyelv– sz”veggel helyettesĄt, pl. filmb‚li cselekm‚ny‚l (szinkroniz l) 3. Monopolkapitalista szervezet: t”bb iparv llalat ideiglenes sz”vets‚ge vmely monopolisztikus helyzet biztosĄt s ra (szindik tus) 4. ™sszefoglal s, egys‚gbe foglal s (szint‚zis) 5. Az orvostudom nyban  jul s, a nyelvtanban a hangsŁlytalan mag nhangz˘ kies‚se a sz˘ belsej‚ben, mĄg zen‚ben egy sŁlytalan temr‚sz ”sszekapcsol sa a k”vetkez“ sŁlyossal (szink˘pa) 47. ™sszetett (™sszetett sport gak) 1. Katonai sportb˘l fejl“d”tt ez ki. M r az ˘kori g”r”g”k is ismert‚k, jelenlegi r‚szei: Łsz s, fut s, lovagl s, t“rvĄv s, pisztolyl”v‚s. (”ttusa/pentatlon) 2. A sz mok: 20 km ‚s 10 km egy‚ni, valamint 4*7.5 km-es v lt˘. SĄfut s k”zben ”t alkalommal fekve l“nek c‚lra pusk val. (biatlon) 3. ™sszetett atl‚tikai verseny, mely fut˘-, ugr˘- ‚s dob˘sz mokb˘l  ll. (tĄztusa/dekatlon) 4. Egyes forr sok szerint Hawai sziget‚n egy kocsm ban h rman arr˘l vitatkoztak, mi a nehezebb: a s˘s tengerben leŁszni 2 m‚rf”ldet, a szigeten nagy melegben 180 km-t ker‚kp rozni, vagy pedig marathoni t vot lefutni. (triatlon) 5. Ebben a sport gban az ”sszetett eredm‚ny a l”k‚sben ‚s a szakĄt sban el‚rt teljesĄtm‚ny ”sszegek‚nt ad˘dik. (sŁlyemel‚s) 48. Isteni! (Mely n‚pek istenei a k”vetkez“k?) 1. Geb, Nut, Honsz, Neit, Su, Zesa, Neftisz, Bubasztisz, Hathot, Sz‚th, Thot, zisz, Ozirisz (egyiptomi) 2. Aditi, Manu, Laksmi, Diti, Indra, Agni, Varuna, Brahm , Pradzs pati (indiai) 3. Bragi, Frigg, Baldr, Freyr, Freyra, Tyr, Loki, Thor, Odin (germ nok) 4. Perun, Mokosa, Morana, Bielobog, Szvantovit, Radigaszt, Velesz, Szvarog, Csernobog, Rozsanyica, Jagababa (szl vok) 5. Epona, Brigit, Ogmios, Danu, Nuada, Dagda, Morrigan, Aillil, Lugh (kelta [Ąr]) 49. Diszn˘s g 1. Hol tal lhat˘ a Diszn˘-”b”l? (Kub ban) 2. Ki v ltoztatta diszn˘v  Odsszeusz t rsait? (Kirkh‚ nimfa) 3. ZrĄnyi Mikl˘son kĄvl egy magyar tr˘n”r”k”st is vadkan ”lt meg. Ki “? (Imre herceg) 4. Ki az a g”r”g mondah“s, akinek a teljesĄtend“ tĄz feladata k”zl a negyedik az ermanthoszi vadkan megf‚kez‚se volt? (Herakl‚sz) 5. N‚melyik kĄgy˘ lakta vid‚ken a farmerek a teh‚ncsorda k”rl diszn˘kat legeltetnek. Mi‚rt? (Mert a diszn˘ felszippantja a hll“t, ‚s semmi baja sem lesz t“le. [Val˘szĄn–leg vastag h jr‚tege v‚di meg a kĄgy˘mar st˘l.]) 50. Anno 1. Bart˘k B‚la megĄrja III. zongoraverseny‚t, Sosztakovics pedig IX. szimf˘ni j t. Augusztus 6- n atomt mad s Hirosima ellen. (1945) 2. De Gaulle eln”k lek”sz”n hivatal r˘l. Szom lia eln”ke mer‚nylet  ldozata. Ekkor k‚szl el a SzelĄd motorosok cĄm– film, ‚s ekkor l‚p el“sz”r ember a Holdra. (1969) 3. Elk‚szl Fellini 8 ‚s f‚l, valamint G l Istv n Sodr sban cĄm– filmje. tadj k budapest els“ gyalogos alulj r˘j t az Astori n l. Meghal XXIII. J nos p pa, meggyilkolj k Kenndy eln”k”t. (1963) 4. Kong˘b˘l Zaire K”zt rsas g lett, elk‚szl Fellini R˘ma ‚s Jancs˘ Mikl˘s M‚g k‚r a n‚p cĄm– filmje. EgyesĄtik az SI m‚rt‚kegys‚grendszert. Meghal Hruscsov. (1971) 5. Turing ‚s Post elk‚szĄtik logikai g‚peiket, Ill‚s Gyula megĄrja a Puszt k n‚p‚t, Heltai Jen“ a N‚ma levent‚t. K rm n T˘dor megkezdi rak‚takutat sait, Bart˘k megĄrja Zene hŁros hangszerekre, t“kre ‚s celest ra cĄm– darabj t. Britannia tr˘nj n VIII. Edward. Megkezd“dik a II. vil gh borŁ f“pr˘b j nak is tartott spanyol polg rh borŁ. (1936) 51. Celluloid 1. Minden id“k egyik legnagyobb, legl tv nyosabb szuperfilmje, amelyet 11 Oscar-dĄjjal tntettek ki, a legt”bbel id ig. (Ben Hur) 2. Greta Garbo egyik leghĄresebb filmje a Kam‚li s h”lgy. Ki a film magyar sz rmaz sŁ rendez“je? (George Czukor) 3. Egy Korda S ndor rendezte filmben Charles Lawton egy zseni lis fest“m–v‚szt alakĄt. Ki ez a fest“? (Rembrandt) 4. Kiknek a k”z”s munk ja az AndalŁziai kutya ‚s az Aranykor? (Munuel, Salvador Dali) 5. Mia Ferrow amerikai filmszĄn‚szn“ ‚desanyja szint‚n szĄn‚szn“. § alakĄtotta a Tarzan-filmek h“sn“j‚t Johnny Weismller oldal n. (Maurin O'Sullivan) 52. Dia 2. ("dia"-ra v‚gz“d“ szavak) 1. A n‚pmes‚k gyakori foglalkoz sa. (csizmadia) 2. Franciaorsz gi terlet, feh‚r vagy v”r”s szĄn– zamatos bor r˘l ismert. (Burgundia) 3. G”r”g eredet– sz˘, jelent‚se dallam (mel˘dia) 4. Irodalmi vagy zenei alkot snak modoross gait, bels“ k”vetkezetlens‚geit felnagyĄt˘ ‚s kigŁnyol˘, tr‚f s ut nz sa (par˘dia) 5. A dr ma m–faj nak az az alfaja, amely szomorŁ v‚get ‚r. (trag‚dia) 53. M shol is (Olyan f”ldrajzi nevek, amik t”bb helyen is l‚teznek) 1. Haz nkban t˘parti telepl‚s, It li ban v ros (Velence) 2. Az egyik az USA-ban Delaware  llam f“v rosa, a m sik Anglia Franciaorsz ghoz legk”zelebbi nagyv rosa (Dover) 3. N‚metorsz gi nagyv rosok, megkl”nb”ztet‚sk a k”zelkben lev“ foly˘k alapj n t”rt‚nik. A kisebb N‚metorsz g keleti fel‚n, a lengyel hat rn l fekszik. A nagyobban nemzetk”zi repl“t‚r tal lhat˘. (Frankfurt [am Main, am Odera]) 4. Az egyik angol v ros Leicester k”zel‚ben, a m sik Massachusettes  llam f“v rosa (az USA-ban). (Boston) 5. Az egyik ausztr l, a m sik angol nagyv ros. Ez ut˘bbit megkl”nb”ztet‚sl az Upon Tyne jelz“vel l tt k el, mĄg ausztr l p rja Sidney-t“l ‚szakra terl el. (Newcastle) 54. M sodik 1. Az aranycsapat 1954-ben (Bernben) 2. lett a vil gbajnoks gon. Ebben az ‚vben ki lett az els“? (NSzK) 2. Ki volt a 2. Holdra l‚p“ ember? (Auldrin) 3. 1938-ban atl‚tik ban Jessy Owens 4 arany‚rmet szerzett. Kinek sikerlt ez m sodikk‚nt megcsin lnia? (Carl Lewis, 1984) 4. Hol volt a m sodik Łjkori olimpia? (P rizs, 1900) 5. Az USA legnagyobb repl“g‚p-hordoz˘ja a Nimitz. Melyik a m sodik legnagyobb? (Saratoga) 55. Vall s 1. A protest ns egyh zk”zs‚gi tan cs vil gi tagja (presbiter) 2. M˘zes ”t k”nyv‚t nevezik Ągy (t˘ra) 3. Az egyh z egy m sik vall sb˘l sz rmazik, annak tanait csak r‚szben fogadja el. Nev‚t is ‚pp a Bibli nak err“l a r‚sz‚r“l kapta. (evang‚likusok) 4. Muzulm n jogtud˘s (ul‚ma v. mufti) 5. A XVII. sz zadban London mellett angol purit nok ‚s holland emigr nsok alapĄtott k. A k”z”ss‚gek feln“tt tagjai al merĄtkez‚ssel Łjb˘l megkeresztelkednek. Innen az egyh z neve. (baptist k) 56. Csatat‚r 1. Az egyik oldalon a f“parancsnokok: Wellington brit herceg, ‚s Blcher, a m sik oldalon pedig Mai marsall ‚s Napoleon. (Waterloo) 2. Az 1066-ban lezajlott tk”zet sor n H˘dĄt˘ Vilmos bevette Angli t. (Hastings) 3. A helys‚g k‚t csat r˘l is nevezetes. Franciaorsz g mindkett“ben veres‚get szenvedett. 1870-ben Poroszorsz gt˘l, 1940  prilis ban N‚metorsz gt˘l. (Sedan) 4. Az amerikai polg rh borŁ fordulatot hoz˘ tk”zete 1863-ban. (Gettysburgh) 5. A sz z‚ves h borŁ csat ja 1346-ban. (Cr‚cy) 57. Tufa (Tudom nyos-fantasztikus) 1. Orosz sz rmaz sŁ amerikai Ąr˘. Eredeti foglalkoz sa biok‚mikus, HosszŁ ‚let‚t m–vek sora jellemzi. Legismertebb alkot sa tril˘gi nak indult, de a nagy sikerre val˘ tekintettel t”bb k”tet is csatlakozott az els“ h romhoz. Ugyancsak k”zismertek robotik val foglalkoz˘ Ąr sai. (Isaac Asimov) 2. Clarke egyik leghĄresebb m–ve, melyben egy feltev‚st kĄs‚rtetiesen igazolt n‚h ny ‚vvel k‚s“bb a Voyager szond k egyike a Szaturnusz Japatus nev– holdj n tett felfedez‚se. (2001 ˜rodusszeia) 3. Ray Bradbury novell i, melyek a negyedik bolyg˘n az emberek kudarcait ‚s sikereit ”r”kĄtik meg. (Marsb‚li kr˘nik k) 4. Asimov kital lm nya “. Vagy “k. Egy‚n, ‚s m‚gsem. Egy entit s, melynek entit sai vannak. Jellemz“ sz˘fordulatuk: n, mi... (Gaia, esetleg Bliss elfogadhat˘) 5. Orson Scott Card reg‚nyfolyam ban tal lkozhatunk ezzel a l‚nnyel. Az ansible szl”tte “, az inform ci˘k kir lyn“je. Ender, majd Miro bar tja, segĄt“je. (Jane) 58. Kir lyn“k 1. A puritanizmus, a gyarmatis g jellemzi a nev‚vel f‚mjelzett korszakot a mŁlt sz zadi Angli ban. (Vikt˘ria) 2. A barcelonai olimpia vizes hajŁ kir lyn“je, aki retteg a macsk kt˘l. (Egerszegi Krisztina) 3. A szavanna kir lyn“je. T”rt‚net‚t Joy Adamson vetette papĄrra. Az “ ‚s gyermekei meghat˘ t”rt‚net‚t olvashatjuk ebben a m–ben. (Elza) 4. A m sodik legszebb a vil gon. Buk s t  rul˘ vad sz nak k”sz”nheti. Aj nd‚k alm j t el ne fogadd! (H˘feh‚rke mostoh ja, a kir lyn“) 5. Faj nak utols˘ k‚pvisel“je. Ender tal lt r  ‚vekkel azut n, hogy az emberek kiirtott k a hangyokat. A j”v“ Ąg‚rete egy let–nt faj sz m ra. (A M‚hkir lyn“) 59. Gyilkos bet– (Fegyverek B-vel) 1. A leg“sibb fegyver, neh‚z, tompa v‚ggel (bunk˘) 2. A fav g˘k egyik szersz ma (balta) 3. Ausztr l bennszl”tt d”b˘fegyver. Sz˘rakoz sra haszn lt v ltozata visszat‚r. (bumer ng) 4. Hatalmas sz mszerĄj, melyb“l l ndzs nyi l”ved‚k l“het“ ki (balliszta) 5. Nagy k“hajĄt˘ g‚p, amivel v rosfalakat romboltak (bombard) 60. Rejt‚lyes t rgyak (Rejt“ reg‚nyekben szerepl“ t rgyak) 1. Flig Jimmy eleg ns kieg‚szĄt“je (lornyon, ker‚kp r tt‚telen) 2. Piszkos Fred haj˘z si felszerel‚se. Manillagy”k‚rb“l k‚szl, Watson gy rtm nyŁ. (pipa) 3. Wagner Łr t”kf”d“je (lila pettyes cilinder) 4. Sz‚p Hopkins fegyvere (hŁsdar l˘) 5. Gorcsev Iv n hangszere (szimbola) 61. Dug˘ (Rejt“ Jen“ m–veinek szerepl“i) 1. A hĄrhedt mocskos haj˘tolvaj (Piszkos Fred) 2. Utaz˘ porszĄv˘- ‚s vasŁtjegygyn”k. llĄt˘lag utolj ra egy kannib l t”rzs ‚tlapj n emlĄtett‚k a nev‚t valami savanyk s k”rettel kapcsolatban. Az Angol Kir lyi F”ldrajzi t rsas g tagja. (Gustav Bahr) 3. Jellegzetes orra, de m‚g jellemz“bb, hogy nincs gaty ja (t”r”k szult n) 4. M gn s KazimĄr hitvese (Fekete K‚z) 5. K rty n nyert Nobel-dĄjat (Gorcsev Iv n) 62. Dal 1. (Ki az el“ad˘?) 1. Petr˘leuml mpa (Omega) 2. Mi‚nk itt a t‚r (LGT) 3. Nem akarok  llni (Ill‚s) 4. Nyugi doki, csak a szĄvem ‚g (Szandi) 5. Andr‚ (Koncz Zsuzsa) 63. Pal nk (H ny m sodperces szab lyr˘l van sz˘ kos rlabd ban?) 1. Benn ll s (3) 2. Labdatart s (5) 3. T mad˘id“ Eur˘p ban (30) 4. Id“k‚r‚s (60) 5. A labd t  t kell vinni a f‚lp ly n (10) 64. Szaxo (Melyik sport g szakszavai?) 1. labda, kapu, csel, g ncs, partjelz“, ”t”s, tizenegyes (labdarŁg s) 2. bntet“, feldob s, benn ll s, h rompontos, visszaj tsz s (kos rlabda) 3. labda, kapu, f‚lid“, bellv‚dekez‚s,  tl”v“, hatos (k‚zilabda) 4. h l˘, t“, adogat s, out, love, tie-break (tenisz) 5. harmad, kapu, pakk, bot, sisak (j‚gkorong) 65. Dal 2. (Melyik dal szavai?) 1. kapu, ablak, utca, z szl˘, r˘zsa (Ha ‚n r˘zsa voln‚k...) 2. Nap, Hold, szeretem, kell nekem, v pp, suv pp, kismad r (Sz llj el, kismad r!) 3. l ny, s rga r˘zsa, v rtam, k”nnycsepp,  lmod˘n, f‚lŁton (F”ldv r fel‚ f‚lŁton) 4. Hajnal, szĄvem, nehezen, b lv ny, vodka, tejszĄn–, kataton (Jeszenyin eml‚k‚re) 5. napon, semmi, valami, elment, elindult, min‚l ink bb, zik-zik-zik (Micimack˘) 66. Hamlet (D ni val kapcsolatos dolgok) 1. Hogyan n‚z ki a d n z szl˘? (piros alapon aszimmetrikus feh‚r kereszt) 2. Hogy hĄvt k a vikingek Amerik t? (Vinland) 3. H ny m‚ter magasan van D nia legmagasabb pontja? [ń10%] (179 m) 4. H nyszorosa egy XX. sz zadi sportvitorl s sebess‚ge egy viking kereskerd“haj˘‚nak? (egyform k) 5. Melyik hĄres fizikus alapĄtotta a D n M–szaki Egyetem el“dj‚t? ( rsted) 67. Hegyes 1. Az Alpok legmagasabb csŁcsa (Mont Blanc) 2. Cseh-lengyel hegys‚g a hat rvid‚ken, egykor r‚szben n‚met terleten (Szud‚t k) 3. Sv jc legjellegzetesebb orma, b“ven 4000 m‚ter feletti, minden oldalr˘l meredek. Jellegzetes, hogy Łgymond pip l. (Matterhorn) 4. Hegy a Himal j ban, ugyanakkor sĄl‚cm rka. A vil g m sodik legmagasabb csŁcsa. (K2) 5. A Kauk zus legmagasabb orma (Elbrusz) 68. Csak r”viden (Hol fordulnak el“ ‚s mit jelentenek a r”vidĄt‚sek?) 1. P.S. (levelek v‚g‚n; post scriptum, ut˘irat) 2. A.D. (‚pleteken, okiratokon; anno domini, az —r ut n) 3. I.N.R.I. (feszleteken; Iesus Nasarenus Rex Iudeorum, N z reti J‚zus, a zsid˘k kir lya) 4. R.I.P. (sĄrk”veken; requiscat in pace/rest in peace, nyugodj‚k b‚k‚ben) 5. N.N. (k”z‚pkori iratokban; nomen nescio, ismeretlen [tkp. "nem tudom"] szem‚ly) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Hazai 1. Magyarorsz g legmagasabb ‚pĄtm‚nye? (A lakihegyi ad˘torony, 314 m) 2. Hol van Magyarorsz g egyetlen k“b“l ‚pĄtett diadalĄve? (V cott) Sport-film Johnny Weissmller, 1924, 1928: 100 gy, 1924: 400 gy Harold Abrahams, 100: 1. Eric Liddel: 200: 3., 400: 1. Els“ 1. Mikor alapĄtott k az els“ egyetemet? (1158-ban, Bologn ban) 2. Mikor t”rt‚nt az els“  llamosĄt s Magyarorsz gon? (1848. november 15-‚n Kossuth Lajos  llamosĄtotta a mag nk‚zben lev“ hadizemeket.) Utols˘ 1. Magyarorsz gon mikor volt utolj ra t”rv‚nyes bntet“eszk”z a botoz s? (1920-ban, az  rdr gĄt˘k ellen) Haj˘k 1. Az USA legnagyobb anyahaj˘j nak neve, mely a "V‚gs“ visszasz ml l s" szerepl“je is volt? (U.S.S. Nimitz) 2. N‚gy vagy ”t  rbocos vitorl s, nagy vĄzkiszorĄt ssal. Katonai c‚lokon kĄvl kereskedelmi szerepet is bet”lt”tt, ilyen haj˘ volt a Bounty is. (fregatt) 3. Az els“ balatoni g“zhaj˘ neve? (...) 4. A MaHaRT utols˘ g“zhaj˘j nak neve? Jelenleg a L nchĄdn l horgonyoz. (Pet“fi) Haj˘k nevei llatok 1. Spielberg filmje egy tengeri ragadoz˘r˘l. (A c pa) 2. Ki Ąrta a Kert‚sz kuty j -t? (Lope de Vega) 3. Ki a TŁzmad r cĄm– balett (?) szerz“je? (Sztravinszkij) llati kakukktoj s 1. Melyik nem hal: c pa, ton, r ja, piranja, mur‚na, delfin, angolna, ... (delfin [eml“s]) 2. Melyik nem k‚t‚lt–: leveli b‚ka, kecskeb‚ka, varangyos b‚ka, tekn“sb‚ka,  s˘b‚ka, ... (tekn“sb‚ka [hll“]) Ami ”sszek”t (Hidak) 1. Az els“  lland˘, k“b“l k‚szlt budapesti hĄd ... (L nchĄd) 2. K‚t mederpill‚ren nyugv˘ vashĄd ... (Szabads g-hĄd) Vez‚r 1. Ki gy“zte le Nap˘leon flott j t Trafalgarn l? (Nelson admir lis) 2. Ki vezette az orosz seregeket Nap˘leon ellen Borogyin˘n l? (Kutuzov) 3. Ki vezette a Nagy Armad t legy“z“ angol flott t? (Drake) Flottacsata 1. Ezekn‚l a csendes-˘ce ni szigetekn‚l tk”ztek meg 1942 jŁnius ban az amerikaiak ‚s a jap nok. (Midway-szigetek) 4. Enn‚l az egyiptomi v rosn l verte meg Nelson el“sz”r a spanyolokat. (Abu-KĄr) nek az es“ben 1. Melyik egyttes sz ma az "Ezst es“"? (Omega) 2. Az Aphrodite's Child egyttes egyik legismertebb szerzem‚nye? (Rain and Tears) S r ("S r"-ral kezd“d“ f”ldrajzi nevek) 1. szak-magyarorsz gi iskolav ros. (S rospatak) 2. A Dunazug-hg.-ben tal lhat˘ ez a k”zs‚g. (S ris p) 3. (S rr‚t) 4. DunaŁjv ros k”zel‚ben fekszik, Fej‚r megye harmadik legnagyobb v rosa. A pusztaszabolcsi vasŁtvonal forgalmas csom˘pontja. (S rbog rd) 5. A V”lgys‚g, a Baranyai-dombs g, a Kiskuns g ‚s a Mez“f”ld  ltal hat rolt terlet, mely a Si˘ torkolat n l terl el. (S rk”z) 6. Kb. 16000 lakosŁ, R ba melletti kisv ros. A k”zpontj ban fekv“ N dasdy-v rr˘l, arbor‚tum r˘l ‚s 1961-ben felt”rt term lforr s r˘l ismert. (S rv r) K“ ("k“"-re v‚gz“d“ f”ldrajzi nevek) 1. Itt tal lhat˘ az orsz g els“ turistah za, ‚s az 1898-ban emelt T‚ry-eml‚km–. (Dobog˘k“) 2. (Holl˘k“) Ci˘ ("ci˘"-ra v‚gz“d“ szavak) Utaz˘ (HĄres magyar utaz˘k) 3. R‚g‚szeti, t”rt‚nelmi ‚s nyelvi kutat sokat folytatott f“leg Indi ban ‚s K”z‚p-zsi ban. Afganiszt nban hŁnyt el, sĄrja Kabulban tal lhat˘. (Stein Aur‚l) 4. Nyelv‚szeti kutat sokat v‚gzett az Uralban. A finn ‚s a magyar nyelvrokons g k‚rd‚s‚vel foglalkozott. A pal˘cok k”z”tt v‚gzett kutat sai is jelent“sek. Szl“v ros ban k”nyvt rat neveztek el r˘la ‚s mŁzeumot, Zircen. (Reguly Antal) Kiv‚gz‚s 1. K‚t vil gr‚szen elterl“ orsz g koron s f“je, akit csal dj val egytt v‚geztek ki sz zadunkban. (II. Mikl˘s orosz c r) 2. Kir lyn‚, k‚s“bbi hĄrneves uralkod˘n“ anyja, akit f‚rje h zass gt”r‚s v dj val lefejeztetett. (Bolein Anna) 3. Kir lyn“, akinek m sodik f‚rj‚t meggyilkolt k. A szomsz‚dos orsz g uralkod˘n“je, akin‚l el“z“leg mened‚ket kapott, elfogatta ‚s kiv‚geztette. (Stuart M ria) Szervezet 1. 1684-ben l‚trej”tt szervezet, Ausztria, Lengyelorsz g, Velence, majd Oroszorsz g sz”vets‚ge a t”r”k”k ki–z‚s‚re (Szent Liga) K”lt“i ˘ra (Olyan id‚zetek, amelyekben az "˘ra" sz˘ szerepel. Ki a szerz“?) 1. "Boldog ˘r k sz‚p eml‚kek‚ppen / R˘zsafelh“k Łsztak  t az ‚gen." (Pet“fi: A Tisza) 2. 3. "Cig ny vagy. / Amit adt l hĄzelegve / Mind visszaloptad az utols˘ ˘r n." (J˘zsef Attila: K‚sei sirat˘) 4. "ldott a nap, a h˘, az ‚v / S az ‚vnek ama szaka, ˘r ja, / Perce, s egyben a sz‚p orsz g is / Melyben rabja lettem k‚t sz‚p szemed b–v”s tekintet‚nek." (Petrarca: ldott a nap) SĄr 1. Itt van Nelson sĄreml‚ke. Egy nagy t–zv‚sz ut n ‚pĄtett‚k Łjj , terveit Sir Critopher Ran k‚szĄtette. (a londoni St. Paul's Cathedral) 2. A v r d‚lkeleti b sty j n fekv“ sĄrj ra az Ąr˘ kĄv ns ga szerint egy ecetf t ltettek,  rny‚k ban egyszer– kereszt "Csak a test" felirattal. (G rdonyi G‚za egri sĄrja) 3. Hol olvashat˘ a k”vetkez“ felirat: "Voltunk, mint ti, lesztek, mint mi: por ‚s hamu" (Nagycenk, Sz‚chenyi sĄreml‚ke) 4. Washington klv ros ban tal lhat˘ az amerikaiak nemzeti pantheonja. Itt fekszik Kennedy eln”k is. (az arlingtoni nemzeti temet“) llamf‚rfi (Az USA  llamainak olyan f“v rosai, melyek neve hĄres f‚rfiak‚val egyezik) 1. Ohio f“v rosa, n‚vad˘ja egy spanyol utaz˘, aki India helyett Łj f”ldr‚szt fedezett fel. (Columbus) 2. Alabama f“v rosa, a n‚vrokon a II. vil gh borŁs brit vez‚rkari f“n”k, t bornok. (Montgomery) 3. szak-Dakota f“v rosa, nev‚t Poroszorsz g 1862 ‚s 1890 k”z”tti kancell rj r˘l, a Vaskancell rr˘l kapta. (Bismarck) 4. Nebraska  llam f“v rosa, a n‚vad˘ eln”k”t meggyilkolt k 1865.  prilis 14-‚n. (Lincoln) 5. Mississippi f“v rosa, nev‚t szint‚n amerikai eln”kr“l kapta. (Jackson) 5. Missouri f“v rosa, nev‚t szint‚n amerikai eln”kr“l kapta. (Jefferson City) Orr 1. Kir“l van sz˘? Pascal azt mondta r˘la: ha r”videbb lett volna az orra, megv ltozik a t”rt‚nelem. (Kleop tra) K‚pzett (Olyan ig‚k kellenek, amelyet a megadott f“n‚vb“l k‚peztek) 1. R‚gi sŁlym‚rt‚k, a font 32-ed r‚sze (latol(gat)) Kir ly 1. Fiatalon halt meg, 17-18 ‚ves kor ban. Neve egy Arany-vers cĄme is. Melyik kir lyr˘l van sz˘? (V. L szl˘) Aranyos 1. A Bihar-hegys‚gben ered“ foly˘, Tord t˘l d‚lkeletre ”mlik a Marosba. 130 km hosszŁ. A sz‚kelyhegyaljai kisz‚lesed“ v”lgy‚t a XIII. sz zadban ... (Aranyos) 2. Alekszej Tolsztoj mesereg‚nye Burattino kalandjair˘l. (Aranykulcsocska) Szt r 3. Kevin Costnernek egy ‚nekesn“t kellett v‚denie a T”bb mint test“r cĄm– alkot sban. Ki a szĄn‚szn“? (Whitney Houston) Vezet‚k (A felsorolt szem‚lyek k”z”s vezet‚kneve kell.) 1. Gyula Ä akad‚mikus, orientalista, L szl˘ Ä Ąr˘, Mikl˘s Ä atl‚ta, Mikl˘s Ä minisztereln”k (N‚meth) 2. Lajos Ä Ąr˘, Endre Ä konferanszi‚, L szl˘ Ä k”lt“, Imre Ä miniszterelnk (Nagy) 3. Ferenc Ä focista, S ndor Ä focista, Gergely Ä ..., Gy“z“ Ä ... (Kulcs r) H zas (pĄt‚szek, ‚pĄt“m–v‚szek) 1. El“szeretettel alkalmazta m–veiben a szecesszi˘s, n‚pies majolikadĄszĄt‚st. (Lechner ™d”n) 2. § tervezte a budapesti Łj V rosh z t, a MŁzeum k”rŁti egyetem ‚plet‚t ‚s a R˘zs k ter‚n lev“ pl‚b niatemplomot. F“m–ve a g˘tikus ‚s barokk elemeket ”tv”z“ Orsz gh z. (Steindl Imre) 3. Sz mos kast‚ly ‚s t”bb templom terveit k‚szĄtette el: a f˘ti, a budapesti Bak ts t‚ri templom‚t ‚s a Szent Istv n bazilik ‚t. (Ybl Mikl˘s) 4. 5. H zaival ‚s palot ival nagyban hozz j rult a reformkori pesti v rosk‚p kialakĄt s hoz. § k‚szĄtette a gy”mr“i Teleki-kast‚lyt, tervezte  t ‚s ‚pĄtette fel az esztergomi f“sz‚kesegyh zat. F“m–ve az egri sz‚kesegyh z. (Hild J˘zsef) HĄres v ros 1. Bajor Velence a neve a Duna, az Inn, ‚s Iltz tal lkoz s n l ‚plt v rosnak. (Passau) 2. szak Velenc‚je. 90 szigeten ‚plt v ros. (Amsterdam) 3. A k lvinista R˘ma (Genf) 4. A szelek v ros nak nevezik Amerik ban, mivel a k”zel‚ben lev“ egyik hatalmas t˘ fel“l mindig friss l‚g ramlat ‚rkezik. A t˘ a Michigan-t˘. (Chichago) Ugyanaz 1. telf‚les‚g, m sn‚ven puliszka ‚s bamba, gyenge akaratŁ, tehetetlen ember. (m l‚) 2. des, er“s csemegebor ‚s kiv gott, k”rlvarrt lyukakb˘l  ll˘ k‚zimunka (madeira) Boh˘c 1. H ny rendez“i Oscar-dĄjat kapott Hitchcock? (egyet sem) Auto (A v laszok "auto"-val kezd“djenek) 1. Olyan szem‚ly, aki ismereteit, tud s t ”nk‚pz‚ssel szerezte meg. (autodidakta) 2. Az inkvizĄci˘  ltal elĄt‚lt eretnekek nyilv nos el‚get‚se, m glyahal l. (autodaf‚) Kock s (Picasso, a legnagyobb kubista) 1. A k‚k korszakon kĄv˘l milyen m s szĄn– korszakot kl”nb”ztetnk m‚g meg? (r˘zsaszĄn) 2. K‚pz“m–v‚szeti ir nyzat, melyet Picasso az Avignoni kisasszonyok cĄm– k‚p‚vel indĄtott el. (a kubizmus) 3. Picasso 1881. okt˘ber 25-‚n szletett egy ib‚riai v rosban. Melyik ez? (Malaga) 4. A jelenkor m–v‚szet‚nek legkiemelked“bb alakja Ä Ąrta Picassor˘l 1912-ben a francia k”lt‚szet jeles, lengyel sz rmaz sŁ m–v‚sze, aki az I. vil gh borŁban ”nk‚ntesk‚nt harcolt, fejl”v‚st kapott, majd belehalt s‚rl‚seibe. Ostrowieckinek hĄvt k eredetileg. (Appolinaire) rm ny (oper k) 2. Az  rul˘ f“Łr megf‚lemlĄti az ifjŁ kir lyt, ‚s sikerl t“le kicsikarnia vet‚lyt rsai hal los Ąt‚let‚t. (Erkel: Hunyadi L szl˘) 3. A v rosi Ąrnok mindent elk”vet, hogy vet‚lyt rsa ne tudjon elindulni a versenyen, ahol a t‚t a szeretett l ny keze. (Nrnbergi mesterdalnokok) 4. A szerelmes udvarh”lgy bosszŁt eskszik kir lyi vet‚lyt rsn“je ellen. Terve megbicsaklik, terv‚t bevallja vet‚lyt rsn“j‚nek, v‚gl “ menti ki a b”rt”nb“l a f‚rfit, akibe szerelmes. (Don Carlos) Z szl˘k (Forma-1-es z szl˘k) 1. A c‚lba‚rkez‚st jelenti. (fekete-feh‚r kock s) 2. Ehhez a z szl˘hoz bemutatj k az egyik versenyz“ rajtsz m t is. Olyan, mint fociban a piroslap. (fekete) GG (HĄres emberek G.G. monogrammal) 2. A saj t maga  ltal k‚szĄtett t vcs”v‚vel felfedezte a Hold hegyeit. (Galileo Galilei) 3. Sok fiatal m–v‚sz p‚ldak‚p‚nek tartotta, p‚ld ul Kocsis Zolt n is. RendkĄvl elm‚jlt klasszikus lemezfelv‚telei ... (Glen Gould) F‚nyes 1. L t˘bĄbornak nevezzk azt a f‚ny‚rz‚kel“ pigmentet, amelyet a szervezet nem tud el“ llĄtani. Melyik az a vitamin, amelynek hi nya Łn. farkasvaks got okoz? (A) 4. Ki volt az a fizikus, aki el“sz”r mondta ki ‚s bizonyĄtotta be, hogy a feh‚r szĄn a l‚tez“ szĄnek kever‚ke? Optikai kĄs‚rletein‚l mechanikai t”rv‚nyeir“l jobban ismerjk. (Newton) T–z 1. Ki rendezte a T–zolt˘ u. 25. cĄm– filmet? (Szab˘ Istv n) 2. Ki a t–zolt˘k v‚d“szentje? (Szent Fl˘ri n) 3. Kim Novak filmje? (T–z van, bab m!) P r (Minden, ami kett“, ami p ros) 1. K‚tfej– izom a fels“karon. (bicepsz) s (Egy f‚rfi ‚s egy n“ Ä a szerz“ is kell.) 1. K‚t fiatal egym sba szeret, de a csal djaik k”zti visz ly lehetetlenn‚ teszi boldogs gukat, Ągy mindketten ”ngyilkosok lesznek. (Shakespeare: R˘me˘ ‚s JŁlia) 2. Egy nemes ifjŁ  rkon-bokron  t k”vet egy aranyhajŁ tnd‚rl nyt, ‚s v‚gl a gonosz boszork ny mesterked‚sei ellen‚re egym s‚i lesznek. (V”r”smarty: Csongor ‚s Tnde) Busz (V‚gz“djenek a szavak "busz"-szal!) 1. §seink ezzel gyŁjtottak pip ra. (fidibusz) ™ttusa 1. Hol volt legut˘bb olimpi n a magyar ”ttusa csapat arany‚rmes? (Sz”ulban, 1992) 2. T”r”k Ferenc melyik olimpi n gy“z”tt egy‚niben? (Toki˘ban, 1964) 3. Hol volt el“sz”r olimpiai bajnok a magyar ”ttusa csapat? (Helsinkiben) Komikus 1. Szerepei: V nyadt V nyatovics, Ajv‚, Bagam‚ri, ... (Alfonso) 2. Orosz boh˘c, Magyarorsz gon is gyakran fell‚pett. (Oleg Popov) 3. Dobosk‚nt, ‚nekesk‚nt v lt ismertt‚ a 40-es ‚vekben. Magyar szĄn‚sz. K‚s“bb is ‚nekelt kupl‚kat, kabar‚k kedvelt, testes szerepl“je volt. T“le sz rmazik az ”r”kbecs– r‚szeges mond s: "Megt masztottam a falat, mint Dugovics TĄfusz" (Kazal L szl˘) 4. K‚tbalkezes, apr˘ termet– angol kisember, aki soha nem hagyja mag t eltaposni. (Norman Wisdom) Van k‚pe 1. A balkon, Argentui, Olimpia, Reggeli a szabadban, Zene a tulleri k kertj‚ben (Manet) 2. Bacchan lia, F‚rfi k‚pm s, Dana‚, II. Fl”p spanyol kir ly, Krisztus megcsŁfol sa, Nolimi Tangere, Pietro Aretino, SĄrbat‚tel (Tiziano) 3. A kir lyn“ fogadtat sa a marseille-i kik”t“ben, Az amazon csata, A m–v‚sz fiai, Bund s V‚nusz, Medici M ria, Ath‚ni t j kast‚llyal (Rubens) 4. A genti olt rk‚p, Az Arnolfini-h zasp r, (Jan van Eyk) Sor (Minek a felsorol sa?) 1. Aiol, ion, d˘r, korinthoszi (oszlopf“k) 2. Halfarkas, zsezse, sort‚ly, p˘ling, ... (madarak) Olimpia 2. H ny megrendezett ny ri olimpi n nem vett r‚szt a magyar csapat? (2 [1920, 1984]) 3, Melyik orsz g nyerte a f‚rfiak els“ sakkolimpi j t? (Magyarorsz g [1927, London]) 4. Ki volt a tenessee-i gazella? (Vilma Rudolf) V rosi (V rosn‚v legyen benne.) 1. Kr‚mmel t”lt”tt keskeny ostyalapokb˘l  ll˘ ‚dess‚g. (n polyi) 2. A palacsintat‚szt hoz hasonl˘ kever‚kbe forgatott, hirtelen kist”tt sert‚s- vagy borjŁszelet. (p rizsi) Lyukas (Sajtok) 1. Az eidami ‚s gouda sajtok v rosokr˘l kapt k nevket. Melyik orsz g? (Hollandia) 2. Sv jci nemzeti ‚telnek sz mĄt a spirituszl ng felett, borban f“tt sajt. (fondue) 4. CsĄp“s Ąz–, pen‚sszel m rv nyszer–re erezett francia sajt. (rokfort) Kicsi a bors (Olyan csat k, ahol az es‚lyesebb hadvez‚r kapott ki.) 1. Perzsa kir ly, aki elfoglalta Babilont, ‚s a marathoni csat ban veres‚get szenvedett Milthi d‚szt˘l. (D riusz) Kanyar (Mi volt az eredeti foglalkoz suk?) 1. Mi volt az eredeti foglalkoz sa Zamenhofnak, az eszperant˘ nyelv megalkot˘j nak? (orvos) 2. R”vid pesti joggyakorlat ut n bihar megyei birtok n gazd lkodik. 1810-ben Karinthy k”r‚hez csatlakozik, ... (K”lcsey Ferenc) 3. Mi volt az eredeti foglalkoz sa Kacs˘h Pongr cnak, a J nos Vit‚z zeneszerz“j‚nek? (sz mtantan r) Bio (Fajt i) 1. Havannai, kreol, ang˘ra, perzsa. (macska) 2. Szuper”z”n, Gyulai hajtat˘, Kov csh zi, t.v. (paprika) Pajz n 1. HĄres rokok˘ kokott, XV. Lajos francia kir ly kegyencn“je. (Madame Pompadour) Vizes 2. Ki Łszott 100 m‚teren el“sz”r 1 percen bell? (John Weismller, 1922-ben, 58.6) 4. Ki volt az els“ magyar vil gcsŁcs-tart˘ Łsz˘? (Halmay Zolt n, 1905-ben, 100 m gyorson [1:05.8]) Foglalkoz s/Uralkod˘k Var zsfuvola, Cs rd skir lyn“, Carmen, A velencei m˘r, B nk b n, Hunyadi L szl˘, Figaro h zass ga, Istv n, a kir ly, Zen‚s apr˘ (Oper k tartalma apr˘hirdet‚sben) Reg‚nyes apr˘ (Irodalmi m–vek tartalma apr˘hirdet‚sben) Gr˘f T”rd a fejed!-b“l: