El“sz”r mk‚n‚i al  kerlt, majd az akh jok foglalt k el. Nagy S ndor h˘dĄtotta meg, ezt k”vet“en egyiptomi birtok volt. A biz nciakat az arabok k”vett‚k. A III. keresztes h bor–ban Oroszl nszĄv– Rich rdnak h˘dolt, majd az orsz g velencei uralom al  kerlt. 1571-t˘l 1878-ig t”r”k fennhat˘s g alatt  llt. Ekkor telepedtek le a mai t”r”k lakosok “sei. Anglia er“s katonai ‚s tenger‚szeti t maszpontot hozott itt l‚tre. (Ciprus) A k”zs‚g a Zempl‚ni-hegys‚gben fekszik, Magyarorsz g leg‚szakibb k”zs‚ge. R˘mai katolikus temploma 1967-ben ‚plt, melynek leghangsŁlyosabb r‚sze a fordĄtott V-alakŁ templomhaj˘ ‚s a kl”n ll˘ nyĄlt harangl b. A templom baloldali fal t Kov cs Margit ker mia domborm–vei dĄszĄtik. Az olt r m”g”tti feszlt korpusz t Somogyi Ferenc k‚szĄtette. M r 1832-ben k“ed‚nygy rat alapĄtottak itt, melyb“l k‚s“bb vil ghĄr– porcel ngy r alakult. (Holl˘h za) A v rost 1920-ban nyilv nĄtott k f“v ross . Sok t”r”kkori eml‚ket “rz”tt meg a lassan gyarapod˘ modernebb v rosr‚szek k”z”tt. Fejl“d‚s‚t nagym‚rt‚kben lassĄtotta az elmŁlt ‚vtizedek izol ci˘s politik ja. A v ros k”zleked‚sh l˘zata jelent‚ktelen, m‚gis az orsz g legjelent“sebb k”zleked‚si csom˘pontja. Itt van az orsz g egyetlen nemzetk”zi polg ri repl“tere. A korm nyhivatalok, a kultur lis l‚tesĄtm‚nyek a Szkander-b‚g t‚ren ”sszpontosulnak. (Tirana) M r az Łj k“korban is laktak a mai Templom-dombon. II. Andr s kir ly Turul isp nnak, Nagy Lajos a l”v”ldi Karthauzi kolostornak adom nyozta. A mŁlt sz zadban a sz“l“termel‚s ‚s borkereskedelem k”zpontja, a Balaton-felvid‚k egyik fontos vasŁti csom˘pontja. E v ros szl”tte Bacs nyi J nos, a magyar felvil gosod s kiv l˘ k”lt“je. A v ros tavasbarlangja vil ghĄr–. (Tapolca) 1948-ban lett az orsz g f“v rosa ez a F”ldk”zi-tenger-parti v ros, ‚s alapk”v‚t 1909-ben rakt k le, a t‚rs‚g egyik legr‚gibb v ros nak k”zel‚ben, mellyel m ra m r ”sszen“tt. Izrael f“v rosa. (Tel-Aviv) Sz‚kesegyh z nak kupol j ban 1880-ban Kunz Adolf megism‚telte Fucoult hĄres ingakĄs‚rlet‚t, de E”tv”s Lor nd is sz mos kĄs‚rlet‚t itt v‚gezte. Itt szletett Martinus, aki k‚s“bb a galliai Tour psp”ke lett, ‚s akit Szent M rton n‚ven ismer az egyh zt”rt‚nelem. A v rosban szletett Magyar L szl˘ Afrika-kutat˘, M rkus EmĄlia szĄnm–v‚szn“, Derkovits Gyula fest“. LĄceum ban tanult Sz‚chenyi Istv n. A r˘mai korban sz mos r˘mai cs sz t megfordult itt, kultikus k”zpont volt, ahol Izisz-szent‚ly  llott. Akkori neve Savaria. (Szombathely) N‚pess‚g‚t tekintve az orsz g negyedik legnagyobb v rosa. A v ros nev‚nek eredete az egyik verzi˘ szerint a v ros cĄmer llata. A m sik szerint Verona nev‚nek n‚metes form j t vett‚k volna  t. 1848-ban a fggetlen  llamok laza sz”vets‚g‚b“l k”zpontosĄtott korm nnyal rendelkez“ sz”vets‚gi  llamm  alakul˘ orsz g f“v ros v  jel”lik. A lakosok 87%-a n‚met anyanyelv–, a t”bbiek fele-fele ar nyban franci k ‚s olaszok. F“v rosi rangja mellett a nev‚t visel“ kanton sz‚khelye is. (Bern) 1882-ben angolok sz llt k meg ezt az orsz got. 1914-ben angol v‚dn”ks‚gg‚ nyilv nĄtott k. Egy gy“zelmes forradalom ut n, 1953-ban kiki ltott k a k”zt rsas got. N‚pess‚g‚nek z”me muzulm n vall sŁ, arab. Ebben az orsz gban alakult ki a vil g egyik leg“sibb, ‚s m ig leghĄresebb kultŁr ja. (Egyiptom) Az orsz g csaknem akkora terlet–, mint haz nk. A lakoss g csaknem 60%-a klf”ldi. T”bb tĄzezerre tehet“ a pakiszt ni ‚s az indiai vend‚gmunk sok sz ma, akik igen nehezen kapj k meg az  llampolg rs got, pedig csak ennek birtok ban r‚szeslthetnek a sz‚lesk”r– szoci lis juttat sokban. Igen gazdag k”zel-keleti orsz g, mely f“k‚pp olajtermel‚sb“l szerzi j”vedelm‚t. P r ‚ve Irak terlet‚nek egy r‚sz‚t megsz llta, de az ENSZ hat rozata alapj n a NATO katonai k”zbeavatkoz sa felszabadĄtotta. (Kuwait) A v rosban, amely ”t dombon fekszik, mintegy 200 m–eml‚ket tartanak nyilv n. K”z‚jk tartozik a TŁztorony, a renesz nsz Vet‚si-oszlopf“, amely M ty s kir ly psp”k‚r“l nyerte a nev‚t, a sz‚kesegyh z, a psp”ki palota, a k”z‚pkori Gizella-k polna. Egyetem is tal lhat˘ itt. L tk‚p‚nek jellegzetess‚ge Magyarorsz g legnagyobb viaduktja. (Veszpr‚m) A falu messze feh‚rl“, “si temploma egy dombtet“n fekszik, k”zvetlenl a falu felett. FalumŁzeuma is van a telepl‚snek r‚g‚szeti leletekkel, helyt”rt‚neti eml‚kekkel, ‚s az 1849 tavasz n itt vĄvott hĄres csata dokumentumaival, n‚prajzi t rgyakkal. A templommal szemben honv‚d eml‚km–  ll a dombtet“n, t“le nem messze pedig jelzett Łt vezet egy '48-as honv‚d ‚s egy lengyel l‚gi˘s kapit ny sĄrj hoz. G”d”ll“vel szomsz‚dos ez a telepl‚s. (Isaszeg) N‚met nagyv ros. A k”zeli ezstb ny k, ‚s az egyre nevezetesebb‚ v l˘ v s rok hĄress‚ ‚s gazdagg  tett‚k. A leghĄresebb csata a nap˘leoni h borŁk idej‚n zajlott itt, a n‚pek csat ja. (Lipcse) Ezeket a szigeteket az a spanyol haj˘s fedezte fel, akir“l a nevket kapt k. 1684 ˘ta Nagy Britannia gyarmata. Az USA Angli val 1941-ben k”t”tt meg llapod sa szerint egy haditenger‚szeti ‚s egy l‚gib zist l‚tesĄtett itt. A gyarmaton 1968-ig teljes volt a faji elkl”nĄt‚s, ez‚rt zavarg sok robbantak ki. Ezek k‚nyszerĄtett‚k arra Nagy Britanni t, hogy r‚szleges ”nkorm nyzatot ‚s alkotm nyt adjon a szigetek n‚p‚nek. A k”ztudatba sorozatos elt–n‚sek, sok rejt‚ly r‚v‚n kerlt. (Bermuda-szk.) IV. B‚la ‚pĄttette 1255-t“l '69-ig ezt az ‚pletet. Itt hirdett‚k ki a p pai bull t, amely vil gszerte elrendelte a d‚li harangsz˘t. Itt tartotta mindk‚t eskv“j‚t M ty s kir ly. Szulejm n szult n itt mondotta a h laad st 1541-ben, amikor elfoglalta Buda v r t. Akkor m‚g Boldogasszony templom nak hĄvt k. (M ty s-templom) A IX. sz zadban d‚l-kĄnai f”ldesurak kaparintott k meg. Litaj-po kir ly 1010-ben ebbe az er“dbe helyezte  t a sz‚khely‚t. 1882-ben elfoglalt k a franci k, ‚s ett“l kezdve t”rt‚nete szorosan egybefon˘dott a gyarmatosĄt s elleni harc t”rt‚net‚vel. Az 1960-70-es ‚vekben komoly k rokat szenvedett az Egyeslt llamok bomb z˘it˘l, de m r Łjj ‚pĄtett‚k. A v ros nevezetess‚ge a t”bb mint 400 templom, pagoda ‚s imah z. A v rosban a legelterjedtebb k”zleked‚si eszk”z a ker‚kp r. Szint‚n nevezetes m‚g tornyair˘l is. (Hanoi) A Brsszel k”zel‚ben fekv“ faluban panor mak”rk‚p, panoptikum ‚s egy oroszl nszobor “rzi az eml‚k‚t annak a csat nak, amely a kor legnagyobb hadvez‚r‚nek buk s t jelentette. Ezt a csat t az angol ‚s a francia seregek vĄvt k, az angolokat Wellington f“herceg vezette, a franci kat Nap˘leon. (Waterloo) A t˘, melynek partj n  llunk, nem eg‚sz 200 ‚ves. Jobbra tekintve l thatjuk azt a Kis-Coh rdot, melynek fele egy hegyoml s ut n elz rta a B‚k s-patak medr‚t, Ągy alakult ki ez a t˘. Ennek medr‚b“l a mai napig kil tszanak a v”lgy feny“inek csonka maradv nyai. A t˘ neve rom nul Lacu Resu. Erd‚ly tal n legismertebb tava. (Gyilkos-t˘)